Akár nagyobb szállodát, akár csak egy kicsi panziót üzemeltet az ember, sosem tudhatja, hogy honnan érkezik a segítség a gondjaira. Alapból érdemes úgy összeállítani az embereidet, a veled dolgozókat, hogy nem merüljön föl túl sok probléma, ne kelljen állandóan mások gondjaival foglalkozni. Viszont a egy kedves vendégem nem mutatja meg nekem annak a kiváló, nagyfokú addiktológiai szaktudásról árulkodó weboldalt, ahol gyorsan és hatékonyan kezelnek alkoholistákat. Számos képzett és önkéntes addiktológiai konzultáns dolgozik ott, és ennek köszönhető, hogy egészen egyedülálló módon rövid idő alatt képesek hatékonyan kezelni az arra rászorulókat. Nekem nem is annyira szakmai, de inkább emberi problémám volt az egésszel, hiszen egy olyan emberem, egy remek szakács vált alkoholistává, aki ráadásul nagyon kedves barátom is, és aki nélkül nem lenne elképzelhető a szálloda további működése.
Sokan felkapnák a fejüket: miért segítene egy munkáltató önzetlenül egy alkalmazottja baján? Rúgja ki, és levan a gond. Csakhogy én nem vagyok az a fajta főnök, aki szemrebbenés nélkül kirugdal mindenkit akár apróságokért is. Számomra az alkalmazottaim a munkatársaim is, nélkülük nem működne a vállalkozásom, így ugyanúgy rájuk vagyok utalva, mint amennyire ők rám, sőt! Munkát és fizetést máshol is kaphatnak, nekem viszont nagyon nehéz lenne olyanokat találni, akik helyettesíteni tudnák a kiesőket. Persze, senki sem pótolhatatlan, de ha arról van szó azért igyekszem mindenki megmenteni. Különösen ha egy barátról van szó, mint amilyen a főszakácsom is. Vele gyerekkorunk óta ismerjük egymást, és többek között neki is köszönhetem, hogy híres és elismert lett a szállodám. Csakhogy a magánéleti gondok, a stressz bárit utolérhetnek, és nem kímélnek senkit. Mikor rájöttem, hogy a barátom alkoholista, azonnal cselekvésre szántam el magam.Csak abban nem voltam biztos, hogy merre induljak el.
Sokszor megesik, hogy egy-egy vendégemmel elbeszélgetek, ez is az üzletpolitikám része.Az elégedett vendég boldog vendék, és ezt nem vendégkönyvekből vagy netes visszajelzésekből fogom megtudni, hanem közvetlenül tőlük. Egy ilyen alkalommal beszélgettem egy emberrel, aki vakáción volt, nevezetesen azt ünnepelte, hogy teljesen sikerült letennie az italt. Ez nagyon felcsigázott, ugyanis éppen akkoriban kezdett el nagyon aggasztani a szakácsom állapota. Számos útikönyv, kritika illette már dicsérő szavakkal a főztjét, és igaz, ami igaz, a hozzánk betérők jelentős része szinte csak az ő forradalminak mondott ételeiért jön. Ha őt elveszíteném, sose tudnám megfelelően pótolni.Szóval elbeszélgettem ezzel az emberrel, és kiderült, hogy egy bizonyos intézet, és az ott dolgozó sok addiktológiai konzultáns segített neki abban, hogy eredményesen képes legyen letenni az alkoholt, és mindezt a változást egészen rövid idő alatt érték el nála. 28 napot mondott, de én nem akartam hinni neki. Hogy bebizonyítsa az igazát, meg is mutatta nekem a weboldalukat, hátha magam is jobban utánaolvasnék.
Igaza lett a kedves vendégnek, valóban nagyon elkezdett érdekelni ez a cég, és minél többet megtudtam róla, annál inkább tiszta lett számomra, hogy ez lesz a megfelelő hely a barátom kezelésére. Gyorsak és hatékonyak, ráadásul békés, vidékies környezetben kezelnek, nem egy nyomasztó, lepukkant kórházban. A felépülési rátájuk egészen meggyőző, a hozzájuk fordulók nagyobbik részén képesek segíteni. Elhatároztam hát, hogy kerül, amibe kerül, segíteni fogok a szakácsomnak, mert nem csak az ő megélhetése és életszínvonala, hanem a bevételeink nagy része és a barátságunk is múlhat rajta. Ilyenkor nem szabad filléreskedni. Már csak a megfelelő alkalmat várom, hogy elé tárhassam a terveimet egy nyugalmasabb időszakban, utána pedig minden úgy fog működni, mint annak előtte.